Squash

Sportközpontunkban 4 fallabda pálya áll az állóképességüket és ügyességüket fejleszteni kívánó Vendégek rendelkezésére. Ezek közül kettő üvegborítású hátsó fallal, míg kettő zárt, tégla hátsó fallal rendelkezik a szemérmesebb játékosokra is gondolva.

• pályafoglalásra és játékra órás időintervallumokban egész órai kezdéssel van lehetőség
• tiszta talpú váltócipő használata kötelező
• ütő- és labdabérlésre a recepción van lehetőség
• bérelt ütőnél a rendeltetésszerű használat mellett bekövetkező törésért, szakadásért a Vendég nem felel, a szándékosan, vagy neki felróható okból bekövetkező kárt köteles megtéríteni
• labda fennakadás esetén (pl. lámpatesten) más, hasonló típusú használt labdát biztosítunk
• pályafoglalás esetén az esetleges lemondást a játék foglalás szerinti megkezdése előtt legalább 8 órával, a nyitvatartási időben fogadunk el
• a lemondás elmaradása esetén a bérleti díjat a foglalónak
• teljes egészében felszámítjuk, ha a pálya kiadása az adott időben ellehetetlenült
• 10 %-os mértékben számítjuk fel, ha a pályát az adott időben sikerült kiadni
• amennyiben a Játékos a foglalás lemondásának elmulasztása miatti díjat nem fizeti meg az előzetes foglalási rendszerből kizárható

késedelmes játékkezdés esetén „továbbjátszásra” csak akkor van lehetőség, ha a pálya nem foglalt (vagy nem válik foglalttá) a következő időpontban. Kérünk mindenkit, időben érkezzen és tartsa be a kezdési, befejezési időpontokat.

A squash szabályai

 Amikor a játékosok a pályára lépnek, az első játszma megkezdése előtt öt perc „felmelegítő” játék áll rendelkezésükre. Ezalatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak és úgy ütik a főfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt az, hogy a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel. A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni. A felmelegítő játék után az ütő megpörgetésével döntik el, hogy ki adogat először, méghozzá úgy, hogy aki megnyeri a pörgetést az választhat, hogy adogatni vagy fogadni akar-e először. Az esetek többségében az adogatást szokták választani, főleg akkor, ha a „hagyományos” pontozás szerint mérkőznek, amikor csak az adogató fél szerezhet pontot.

Az adogatás

Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a baloldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Többnyire a  jobb oldalit választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja. Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem. Az adogató feldobja a labdát a levegőbe, majd lepattanás előtt elüti a főfal felé. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen használt adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsófal által határolt terület.(Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)

A labda pattanhat  a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettőn, mielőtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre. A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labda menetet.

Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:

• Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).
• Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.
• Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.
• A labda nem az adogatóvonal felett pattan a főfalon.
• A labda az oldalfalon pattan először.
• A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül eső területen pattan a padlón.
• A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.
• Az adogató kétszer üt bele a labdába.
• Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a főfalról.

A nyertes labdamenet

Ha az adogató sikeresen adogatott, a játék további részében az adogatóvonalnak és a padlón lévő vonalaknak nincs szerepük, csak a tin és  a határvonalak számítanak. Az adogató akkor nyeri a labdamenetet, ha ellenfele

• nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna
• nem tudja a labdát a főfalra ütni
• a labdát a tinre üti
• kétszer üt bele a labdába
• az ütőn kívül bármi mással a labdához ér
• szándékosan akadályozza ellenfelét az ütésben

Továbbá akkor, ha

• a labda előbb pattan a padlón, mint a főfalon
• a labda a mennyezeten pattan, vagy eltalál valamit, illetve áthalad valamin, ami a mennyezetről lóg le

Pontozás

A mérkőzéseken többnyire, a hagyományos pontozási rendszert használják, amelyben egy játszmát 9 pontig játszanak, és pontot csak az adogató játékos szerezhet. Ha fogadó nyeri meg a labdamenetet, pontot ugyan nem kap, viszont megszerzi a következőadogatás jogát.

Amikor a játszma állását bemondják, mindig az adogató játékos pontszámát mondják először.

Ha a játszma 8-8ra áll, rövidített játék következik. Az a játékos lesz a fogadó aki először érte el a 8 pontot, és választhat hogy 9 pontig ( set one) vagy 10 pontig (set two) akar-e játszani.

Játékszabályok

A squash szabályai

 Amikor a játékosok a pályára lépnek, az első játszma megkezdése előtt öt perc „felmelegítő” játék áll rendelkezésükre. Ezalatt a játékosok a pálya ellentétes térfelén állnak és úgy ütik a főfalnak a labdát, hogy az az ellenfél térfelén pattanjon. Két és fél perc után a játékosok térfelet cserélnek. Két célja van: egyrészt az, hogy felmelegítsék a labdát (ugyanis amikor a labda még hideg, kevésbé pattan), másrészt az, hogy a játékosok magukat is bemelegítsék néhány ütéssel. A játszmát csak meleg labdával lehet elkezdeni. A felmelegítő játék után az ütő megpörgetésével döntik el, hogy ki adogat először, méghozzá úgy, hogy aki megnyeri a pörgetést az választhat, hogy adogatni vagy fogadni akar-e először. Az esetek többségében az adogatást szokták választani, főleg akkor, ha a „hagyományos” pontozás szerint mérkőznek, amikor csak az adogató fél szerezhet pontot.

Az adogatás

Az először adogató játékos eldöntheti, hogy a jobb vagy a baloldali adogatónégyzetből akar-e adogatni. Többnyire a  jobb oldalit választani jobbkezes ellenfél esetén, és a bal oldalit balkezes esetén, mert így a labdát az ellenfélnek fonákról kell visszaadnia, ami általában mindenkinek gyenge pontja. Az adogatás akkor érvényes, ha az adogató legalább egyik lábának egy pontja a labda megütésének pillanatában az adogatónégyzeten belül van úgy, hogy nem érinti a négyzetet körülhatároló vonalak egyikét sem. Az adogató feldobja a labdát a levegőbe, majd lepattanás előtt elüti a főfal felé. A labdának a főfalon az adogatóvonal és a határvonal közé eső területet kell érintenie, és úgy kell visszapattannia, hogy az éppen használt adogatónégyzettel ellentétes oldali hátsó pályanegyedben érjen padlót. A hátsó pályanegyed vagy más néven fogadónégyzet a keresztvonal, a félpályavonal, az oldalfal és a hátsófal által határolt terület.(Ha a labda éppen a fogadónégyzet valamelyik határoló vonalán pattan, akkor az adogatás érvénytelen.)

A labda pattanhat  a hátsó falon, az oldalfalon vagy akár mindkettőn, mielőtt padlót érne, de nem mehet a határvonalakon kívülre. A sikertelen adogatás neve fault: ebben az esetben a fogadó nyeri meg az adott labda menetet.

Az adogatás érvénytelen az alábbi esetekben:

·         Az adogatónak legalább az egyik lába nem érintkezik a padlóval az adogatónégyzeten belül (lábhiba).

·         Az adogató beleér a labdába, miután az már lepattant a padlóra.

·         Az adogató felkészül és üt, de elvéti a labdát.

·         A labda nem az adogatóvonal felett pattan a főfalon.

·         A labda az oldalfalon pattan először.

·         A labda az ellentétes fogadónégyzeten kívül eső területen pattan a padlón.

·         A labda bármelyik falat a határvonalon kívül érinti.

·         Az adogató kétszer üt bele a labdába.

·         Az adogató összeütközik a labdával, miután az visszapattant a főfalról.

A nyertes labdamenet

Ha az adogató sikeresen adogatott, a játék további részében az adogatóvonalnak és a padlón lévő vonalaknak nincs szerepük, csak a tin és  a határvonalak számítanak. Az adogató akkor nyeri a labdamenetet, ha ellenfele

• nem tud beleütni a labdába, mielőtt az másodszor is pattanna
• nem tudja a labdát a főfalra ütni
• a labdát a tinre üti
• kétszer üt bele a labdába
• az ütőn kívül bármi mással a labdához ér
• szándékosan akadályozza ellenfelét az ütésben

Továbbá akkor, ha

• a labda előbb pattan a padlón, mint a főfalon
• a labda a mennyezeten pattan, vagy eltalál valamit, illetve áthalad valamin, ami a mennyezetről lóg le

Pontozás

A mérkőzéseken többnyire, a hagyományos pontozási rendszert használják, amelyben egy játszmát 9 pontig játszanak, és pontot csak az adogató játékos szerezhet. Ha fogadó nyeri meg a labdamenetet, pontot ugyan nem kap, viszont megszerzi a következőadogatás jogát.

Amikor a játszma állását bemondják, mindig az adogató játékos pontszámát mondják először.

Ha a játszma 8-8ra áll, rövidített játék következik. Az a játékos lesz a fogadó aki először érte el a 8 pontot, és választhat hogy 9 pontig ( set one) vagy 10 pontig (set two) akar-e játszani.